Kiderül hova kerül a kis Georg! Gustavék elkölzötnek, vajon így is sikerül próbálniuk és fejleszteni alakuló bandájukat?? Fény derül-e valaha is a csalásra és, hogy miért összetartó ismét a Rotmüller család?? Választ kaphatsz erre a rengeteg kérdésre, ha elolvasod! ;) Jó olvasást!
5.rész
Az előző rész(ek) tartalmából :
Tisztelt ügyvédurak, védencek és jelenlévők!
Az esküdtek meghozták döntésüket!
A döntés pedig kedvezményezi…
Hiányzik a családom!
A döntés pedig Louise Listing urat kedvezményezi, Rotmüller urat nem hatalmazom meg a gyermek látogatásának jogával és még a mai nap folyamán a gyermek új lakhelyére helyezendő – még ütött egyet a kalapáccsal és ezzel lezártnak is tekintették a tárgyalást.
De a kisfiam! – kelt ki magából Friedrich
Sajnálom az esküdtek így döntöttek nem tehetek mást!- válaszolt a bíró
Georg! –vette kezébe fia arcát – Nem hagylak magadra nemsokára visszajössz hozzám!
Rendben Apa! – lett könnyes a gyermek szeme éppúgy, mint Friedriché – Gyere ölelj meg!
Apa!?
Tessék kicsikém!
Most ölelsz át utoljára?
Nem kicsikém! Még rengetegszer meg foglak ölelni és bármi is lesz tudd, hogy mindennél jobban szeretlek!
Miközben ott álltak apa és fia ölelve egymást Louise és felesége feléjük indult:
Nos Rotmüller! Ismerd be, hogy jobb vagyok és több jogom van a SAJÁT fiamhoz!
Louise én kúlturált vagyok és nem bántalak a gyerek előtt, de én és az öcsém nem fogjuk hagyni, hogy…
Hehehe, na oda ne rohanjak! Georg, fiam gyere indulunk! – karonragadta a kisgyereket és elsétáltak.
Apa!!! – próbált meg visszarohanni Georg
Friedrich meg sem tudott szólalni csak integetett felé, miközben könnyeivel küzdött.
Gyere, menjünk! – fogta meg a vállát Paul
Miután elhozták Adrit a nagyszülőktől Paul hazavitte az immár 2 fős családot és ő is hazafelé indult, soha életében nem szenvedett még így vereséget és még jobban zavarta, hogy pont a saját családját nem sikerült „védenie’…
Apa!?
Mondjad kincsem!
Georgi hol van?
{Sóhajtás}Georgi már nem jön velünk haza…
Miért??
Majd, ha kicsit nagyobb leszel elmondom! Most menj játsz egy kicsit Thomassal és adj neki enni is, a hűtőbe tettem az új cicaeledelt!
Jó!!!
Friedrichnek ismét hatalmas nehézségekkel kellett szembenézni évek óta építgetett kis családja egy nap leforgása alatt szertefoszlott. Nem tudta még hogyan, de egy újabb tárgyalást mindenképp el kell érnie, ha látni akarja fiát. Hirtelen a csengő hangjára lett figyelmes, az ajtóhoz rohant és amikor kinyitotta csak a költöztetőket találta ott, akik Georg holmiáért jöttek.
Georg! Itt lesz az új otthonod! – mutatott egy szép, de nem éppen nagy családi házra Miranda
Fiacskám! Gyere megmutatjuk a szobád! – vezették fel őt immár az emeleti lépcsőn.
Ahogy belépett a szobába elszörnyedett a látványon, minden tiszta zöld volt és az ágytámla pedig egy békát formázott…
Huh elnézést kérek, de ez borzalmas! – kezdte kóstolgatni újdonsült szüleit Georg
Louise! Lebecsmérelte az ízlésem, neveld meg ezt a gyereket!
Georg! Ne fikázd a szobád, mert édes fiam itt fogsz élni még jó pár évig és nem érdekel mi tetszik és mi nem! Világos voltam?
Mint a Nap! – és becsapta maga után a szoba ajtót.
„Miért…miért hagyta Apa, hogy elhozzanak ide a pokoltanyára, ahol békaágyban kell aludnom???Nem akarok itt lenni…idegenek között! Remélem minél előbb visszamehetek a családomhoz!”
Friedrich nem tudta kit hívjon fel, Pault már nem akarta tovább fárasztani és szüleinél pedig már örült, hogy Adrit délutáni megőrzésre hagyhatta, így nem tehetett mást felhívta Ivettet, bármi is történt, azért továbbra is jó barát…
Szia Ivett!
Hello Friedrich! Mi baj?
Elvették tőlem Georgit! – és zokogásba tört ki
Jaj…ezt nem hiszem el…
Ivett holnap esetleg meglátogathatnánk titeket?
Attól tartok nem Friedrich…elköltözünk vissza Berlinbe a férjem ott kapott munkát és, így mindennap itt lehetne velünk, úgyh áruljuk a házat…
Georgi is Berlinbe van!
Ohh na látod akkor legalább továbbra is próbálhatnának Gustavval, persze alibinek, hogy bár távol kell maradnod a fiadtó mindig tudhass róla mindent!
Köszönöm Ivett!Nem is tudom, hogy hálálhatnám meg!
Ne nekem tudod a férjem… J
Köszönöm neki is!Akkor nem is zargatlak tovább jó éjt!
Jó éjt!Szia!
Abbahagyta a sírást és a remény, ha fiát nem is tudhatja magánál, de legalább élete minden mozzanatáról tudni fog, ez már magában öröm, hogy nem kell teljesen elszakadniuk egymástól.
Adri kicsikém! Gyere elmegyünk fürdeni!
Várj Apa! Ezt el tudjuk küldeni Georginak? – és egy rajzott nyomott apja kezébe, amin ők hárman vannak tele sok-sok szívecskével, és persze Thomas mellettük.
Aláírod? Thomas is aláírta! -és a papíron díszelgő sáros macskanyomokra mutatott
Persze, hogy aláírom!Ő is biztos sokat gondol ránk és hiányzunk neki! Mit írjak rá még?- és a kislány lelkesen elkezdte felsorolni a mondandóját.
Írd rá a nevem és írd rá, hogy nagyon hiányzik és, hogy szeretem, ja és azt is, hogy Thomas üdvözli és, hogy…hm…ja a párnája nálam maradt J
AJÁNLOM AZ OLDALT
